Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Anyák napjára

 
Bánatkönnyeim sírodra gurulnak
Árvácskák szirmaira hullnak
Fenyőlevelek szűrik a napsugarat
Örök álmodban halkan susognak…
 
Tőled tanultam tiszteletet
Adtál biztonságot és hitet
Becsületre nevelted gyermekeidet
S valami mégis elveszett?
 
Anyák napján sírodnál állok
Virágot hoztam, tudom, hogy látod
Sírodra teszem, kála és rózsa
Mintha bársony szirmukon mosolyod volna…
 
2005.05.01.
 

A mappában található képek előnézete Anyák

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Kate - Gyurkám!

Dehogynem tudnád, olvastam írásaidból, és gyönyörűek. Az érző, tisztaszívű, nagyszerű ember munkái. Örültem neked itt is:)
Én köszönöm

Gyurka - Anyák napjára

Így szép, egyszerű, nagyszerű és tiszta. Több már kevesebb lenne. Én is hasonló érzésekkel vagyok eltelve ilyen látogatáskor, csak nem tudnám ilyen szépen leírni. Köszönöm.

Vacs - Re: Anyák napjára

A vers alapja valós élmény volt, azon az anyák napján ott álltam a sírjánál, kálával és rózsával, és láttam a mosolyát, és elmondtam neki minden gondolatom szavak nélkül, és éreztem, ahogy megsimítja lelkem. Nehéz időszak volt az ott épp akkor, de már látszott az alagút vége, és a fény... és a csoda beköszöntött, hiszem, hogy az ő közbenjárására is... Köszönöm itt jártad:) pusz

Luca - Anyák napjára

Minha bársony szirmokon mosolyod volna....
Csodálattal adózom versed előtt. Nem olvastam még ilyen szépséget! Gratulálok!