Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Álomba sirató

 
Kövér könnycseppek
Gyűlnek szemem sarkában.
Legördülnek,
Belefolynak a párnába.
 
Néhány cseppje,
A fülembe furakodik,
Viszketni kezd,
Majd egy újabb csiklandozik.
 
Sorba folynak,
Már csuromvíz a kispárna.
Könnypatakban
Aranyhalak úszkálnának.
 
Álommanó!
Nem hint magvakat lelkembe.
Forgolódom,
S nem jön álom a szememre.
 
Hiába már,
Számolgatom a barikat.
Nincs akadály,
Hogy lehunyjam pilláimat.
 
Végül aztán,
Valahogy mégis elalszom.
Szíven talál
Egy könyörtelen rémálom.
 
Egy a jó csak
E szemtelen éjszakában.
Csörgő óra
Megmenti a „katicákat”.
 
Csaló „siker”
Az éjszakai pihenés
Talán egyszer
Megoldódik majd az egész.
 
2004. február 9.
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Ket - Álombasirató

Megoldódott, úgy, ahogy mondod, de azt a huszonévet nem kívánom senkinek, bár tudod mit, most, hogy már több éve vége mégiscsak, mert kellett a továbblépéshez, a fejlődéshez, semmit sem adnak ingyen. No és nekem olyan kárpótlás jutott, amilyen senkinek a világon, a csodálatos gyerekeim...

Kata - ...

Megoldódott.