Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Versek - újabb néhány

Tűztől tűzig... A nem létező véletlen műve:) A későbbiek folyamán kiderül elég sok írásomban megjelenik ez a tendencia, hogy hasonló címmel, de néha egészen más tartalommal íródott. A két "tűz" között elég széles a repertoár. Többnyire szerelmes versek ezek is, egy-két korszak lezárótól eltekintve. Nézzük...

Tűz van...

Valaminek az előrevetítése jelenik meg a versben, és valami van a háttérben is... No igen, a tűz... őselem, itt most az emberben égő, néha fellobbanó, néha a háttérben parázsló, de kiolthatatlan tűz a domináns. Végül is az események tükrében és a dátum függvényében, ez is egy tudatalattiból származó jóslat, egy megérzés, mert minden úgy következett be, ahogyan a versben - és talán máshol is - meg van írva. Aminek égnie kellett elégett, és a főnix-szindróma is beigazolódott.

Pillanat

Gyakran előfordul az ember életében, hogy egy pillanat megragadja, vagy mi ragadunk meg egy pillanatot. Pillanat-képek számtalan formában megjelennek, az irodalomban és más művészeti ágakban is. Ez itt egy ilyen pillanat volt. Egyben előrevetítése a jövőnek, amit akkor még nem tudtam, de beteljesedett, úgyhogy ezt a verset is a tudatalatti kivetítésének, jósló-versnek nevezném.

Csók

A szerelem bélyege, záloga, egyik legkifejezőbb eszköze: a Csók. Ebben a rövid kis versben egy igazi szerelmes csókot próbáltam szavakkal lefesteni, azt az érzést, amikor az ember elveszíti a fejét és persze az alatta lévő dolgokat is. Beleolvad a szerelem olvasztótégelyébe, feloldódik az ölelésben, a kedvese lényében, eggyé válnak és ennek az eggyéválásnak a kezdőpontja a Csók volt. És hogy meddig tarthat ez az állapot? A mi esetünkben az idők végezetéig, vagyis örökké. És én ezt kívánom mindenkinek a világon, hogy tapasztalja meg az igazi boldogságot, és élhessen benne a végtelenségig. Mert az idők végezete, bizony végtelen...

 

Ne sajnáld

Korszak lezáró vers. Két nappal a hivatalos válásom előtt, egyfajta búcsú huszonévnyi "házasság" után. Nos különbözőképpen gondolkodtunk a házasságról, az összetartozásról, és csak alkalmazkodóképességemnek köszönhető, hogy ilyen sokáig tartott, mert már a kezdetekben benne volt, hogy nem lesz sírig tartó kapcsolat. Versben évekkel ezelőtt kimondtam már, hogy vége, mégis sok-sok fájdalomból született verset "köszönhetek" ennek a kapcsolatnak. Mígnem rájöttem, hogy a fájdalom ott is, akkor is felidézhető, beépíthető, amikor éppen semmi keresnivalója az adott helyzetben, hiszen az ember azt gondolná a boldogság mentes a fájdalomtól. Rá kellett jönnöm, hogy ez nem így van, mert a legboldogabb pillanatokra is következhet egy úgy nevezett zuttty, ami valami iszonyatosan mély pokolbéli bugyorba taszít. Meg kell tanulni kezelni ezeket a helyzeteket, a boldogság is csak úgy élhető meg teljességgel, ha az ember számol ezzel. Az éremnek két oldala van.

Utolsó

Ez címéhez méltón valóban utolsó fájdalom kisülés. A dátumból is látható, hogy ez már a boldog korszakomban képződött. De mint az előbb is említettem a boldogság is relatív dolog, és bizony fel-felbukkannak fájó emlékek. És persze a válás utáni szakasz sem volt minden problémától mentes, mindaddig, amig a végleges elszakadás nem tudatosult mindkettőnkben, bennem előbb, de ez érthető, hiszen én már érleltem jó ideje. Szerencsére, ez ma már a múlt. A vonzás törvényének értelmében a kimondott, jelen esetben leírt gondolat teremtő erővel hatott, és meghallgattatott.

 Megtaláltalak!

Egy hónapja volt ekkor, hogy megérintett az igaz szerelem, és az, amit mindig is éreztem bekövetkezett. Egy hónap tömény csodája jelenik meg ebben a versben, mert valóban megtaláltam Őt, lelkem másik felét, a nekem születettet. Ízig vérig szerelmes vers, és azt hiszem az első ilyen már ha követjük a kronológiai sorrendet. És itt is megnyilvánul a boldogság relativitása, hiszen az utolsó versszak első sora erre enged következtetni.

Akkor...

Amikor az ember belenyugszik a boldogságba. Találkozásunk és az utána következő hétköznapok, olyanok voltak mindkettőnk számára, mint amikor valaki hazatalál, és ehhez a fizikai helyszín tökéletesen mindegy volt. Bárhol ragyogott ránk a nap, vagy bárhol húzódtunk be a szakadó eső elől összebújva valami fedezékbe. Nap nap után derültek ki azonosságaink, hasonlóságaink és különbözőségeink. A csillagoknak köszönhetően rosszkedvünk is egyszerre volt - szinte mindig, és ez így van most is - érdekes módon viszont ez az apropó nem eredményezett vitákat, sőt, mintha egymást kioltotta volna a rosszkedv, mindig megnyugodtunk egymás közelségétől. Tökéletes összhang. Röviden jellemezve az állapotot, melyet a versbe megpróbáltam belevinni.

 Mert minden jó veled

Az Akkor... hangulatát idézi az eleje és a vége 5-5 sora mintegy keretbe foglalja a közepét. A gyermekkortól egészen a jelenig ível a vers. Megjelenik egy hasonlat erejéig kedvenc költőm József Attila is. Aztán gondolati képek következnek, milyen is az, amikor szavak nélkül beszélünk. Az egész verset egyfajta eufória hatja át. A lasszós Hold befogásos kép a Minden6ó című film hatása. Végül itt is ki kell térnem a dátum jelentőségére, mert ez a vers abban különlegesebb a többitől, hogy első közös szülinapunk ajándéka, mivel egy napon születtünk, neki és magamnak.

Csoda

Nem tudom milyen gyakorisággal éli át az ember a Csoda érzését. Van, aki többször is, van, akinek kevesebb jut. De azt hiszem minden ember életében bekövetkezik. Az én Csodám ebben az időszakban ez a szerelem lett. És nemcsak maga a szerelem, hanem az összetartozásnak az a magas foka, melyet a kezdetek maguk után vontak. Azt hiszem nemcsak az adott pillanat jellemezhető a csoda fogalmával, hanem az is, amikor a hétköznapok is úgy működnek, ahogyan az ember azt szeretné, ahogyan vágyik rá. A Csoda egy kis parányi szelete annak az érzésnek, ami minden napunkat egymás mellett áthat.

Örök ígéret

A vers első felében a múlt kísért, hogy milyen vágyak voltak bennem. A másodikban pedig a megvalósulás jelenik meg. Örök ígéretet tenni nem gyerekjáték. Csakhogy mi komolyan is gondoljuk.

Tűz

Mi is a Tűz? A Tűz a második elem a sorban. Bolygója a Mars, iránya Dél, évszaka nyár, napszaka déli órák, színe: piros, vörös, bíbor, ibolya, folyamata növekedés, formája éles, hegyes, kúp, gúla, felfelé törő formai struktúrák; anyaga ember, állat, műanyag. A tűz elem szenvedélyes, életteli, világosságot hoz életünkbe - külső és belső értelemben egyaránt. Ellentmondásos elem. Felgyújt, energiát ad, de veszélyforrás is egyben. Az ösztönösség eleme. A Feng Shui-ban a "hír, hírnév" területét uralja. Az asztrológiában a Kos, Oroszlán, Nyilas jegyeket soroljuk ide. És mindezek mellett nagyon sok helyen felbukkan még, például a kelta mitológiában Brigid alakja, aki Dagda leánya volt, és egyesítette a Tüzet és a Vizet, nos ő a szent Tűz őrzője. És hogy miért éppen őt emeltem ki a számtalan lehetőség között, nos Brigid sok mindennek volt az istene, többek között a költészeté is. No, de nézzük ezt a Tüzet. A vers azt a tüzet "éleszti" vagyis inkább ébreszti fel, melyet az alkotási láz képes szítani, mellyel minden alkotó embernek számolnia kell. Ez a tűz soha ki nem alszik, örökkön-örökké ég.

 

 
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.